36 1/4137-854 budapest@benedictum.hu

A fordító, illetve a tolmács a jogi szakszövegek fordításakor, feldolgozásakor a jogi terminológia jellegzetességeinek kihívásával találkozik. A jogi fordító a jogi szaknyelv értelmezéséből kiindulva számba veszi a jogi terminológia legfontosabb jellemzőit és a legrelevánsabb megközelítéséket alkalmazza. A jogi szaknyelv a hagyományos felfogás szerint a jogszabályokat, a jogalkalmazást és a jogtudomány nyelvét jelenti, amely kiegészül a jogi ismeretterjesztés és tömegtájékoztatás által használt kifejezésekkel.

A jogi szaknyelv rendkívül összetett

A jogi szaknyelven belül a bírósági és hatósági nyelvhasználat különösen tolmácsolás esetén, összetettsége miatt megkülönböztetett figyelmet kíván. A jogi szaknyelv egyik fő jellegzetessége, hogy nagyon szoros az adott szakterület és a nyelv közötti kapcsolat. Viszonyítási, összehasonlítási alapot képező tárgyi valóságot nem igazán találunk. A jogi meghatározások és a köznyelvi szavak között a legfőbb különbség a definiálásuk pontoságában rejlik. Emellett a jogszabályok, illetve a jogi terminusok értelmezése rugalmasan kezelhető, ami a jog természetével függ össze, hiszen lehetetlen minden tényállás elméleti meghatározása és szabályozása. Mindig felbukkannak olyan élethelyzetek, amelyeket a már meglévő jogszabályok nem fednek le teljes egészében, a pontos értelmezés pedig meghatározó, perdöntő hatású a végkifejletre. Ez kettősséget okozhat, mert összeütközésbe a pontosságra törekvés, ami a jogbiztonság miatt döntő jelentőségű és a rugalmasság, amelyet az új helyzet megkövetel.

A definiálás tekintetében a jogi alaptan a fogalmak dinamikus jellegét hangsúlyozza és különbséget tesz a fogalom magva és átmeneti zónája között.  A jogi szaknyelvet a terminológiai behatárolás, konkrét jogi terminusok jellemzik. A gyakorlatban számos esetben ez közel sem ilyen egyértelmű még az adott ország saját nyelvén sem, ami a jogi fordítás kérdését még inkább bonyolulttá teszi. Elegendő, ha csupán a szerződésekkel kapcsolatos néhány kifejezést tekintünk egyoldalú szerződésmegszűnés, kétoldalú szerződésmegszűnés, a jövőben hatályosuló szerződésmegszűnés, visszamenőleges hatályú szerződésmegszűnés.

A jogi szaknyelv kiszolgáltatott a társadalmi változásoknak

A jogi szaknyelv ezáltal a jogi szakfordítás is kiszolgáltatott a társadalmi változásoknak, így fogalmai és terminusai is változásban vannak. Fogalmi változásnak lehettünk tanúi amikor a rendszerváltást követően az önkormányzatok rendszere a közigazgatás egyik alrendszerévé vált. A közigazgatás így két fő ágként az államigazgatás és az önkormányzatok alrendszerére tagolódik. A terminusok változásának jó példája, hogy például a munkanélküli segély megnevezése álláskeresési járadék. A rendkívüli felmondás új elnevezése azonnali hatályú felmondás.

A régebbi szavak újbóli használata is megfigyelhető: kúria, törvényszék. Eltűnő terminus például: állami vállalat. A technológiai fejlődés is hozott magával új fogalmakat például: ügyfélkapu. A jogi terminológia jellemzője a rendszerhez kötöttség, egyrészt a társadalomhoz a hagyományokhoz kötött, (országspecifikusság jellemző rá) másfelől a jogszabályokhoz. Az országspecifikusság megnyilvánulhat abban, hogy egyazon fogalmat azonos nyelven, de másképp neveznek el (például a cégjegyzék megfelelője Németországban és Svájcban Handelsregister, de Ausztriában Firmenbuch, Olaszországban registro delle imprese, Svájcban registro di commercio, míg San Marino Köztársaságban Registro Generale delle Società), de abban is, hogy az adott fogalom a másik államban egyáltalán nem található meg (például ülnök, law clinic). Tipikusan országspecifikus terminus a cégformák elnevezése, amelyet a hazai és az uniós fordítói gyakorlat meghagy az eredetiben. Maximum zárójelben tüntetik fel az ekvivalenst, amennyiben nem áll rendelkezésre a cég alapító okiratában megjelenő hivatalos idegen nyelvű elnevezés, amelyet a magyar cégjog is elfogad.
A cégformák jellemzői nem teljese behatárolhatóak. A főbb tulajdonságok számbavétele segítségével határozhatók meg a legkönnyebben és legpontosabban.

A jogszabályhoz kötöttség megjelenik a nemzeti jogi fogalmak egymástól történő elhatárolásakor és lefordításakor egyaránt. A Btk. és a Ptk. szerint az óvadék például teljesen más funkciót lát el. Az angol nyelv használata például a francia jogban különleges kihívásokat támaszt a jogi fordító számára a kontinentális és az angolszász jogrend igen jelentős különbözőségei miatt. A kontinentális jogrend a római jogi alapokon nyugszik az írott jogot részesíti előnyben, a francia jog pedig a precedensjogra épít, ezzel nem kis kihívás elé állítva a jogi szakfordítót. A brit jog támpontnak való tekintése is már önmagában is bonyolult, mert az Egyesült Királyságon belül külön angolszász jogrend létezik Angliában és Walesben, illetve Észak-Írországban, míg Skóciában egy kontinentális és angolszász hagyományokat ötvöző, hibrid jogrend él. Az Egyesült Államok egyes államainak jogrendszere is különböző.

Az angol a közvetítői nyelv szerepét tölti be

Ezek a különbözőségek számos területen megmutatkoznak: a kontinentális jogban alapvetően közjogról és a magánjogról beszélünk. Az angolszász jogban az alapvető felosztás: büntetőjog és polgári jog és az egyes jogterületek felosztása is eltérő lehet. Vannak már tankönyvek, amelyek célja a kontinentális jog angol nyelven való leképezése. Az Európai Unió nyelvhasználatában, az úgynevezett „euro-adminisztrációs” szövegekben az angol szintén a közvetítő nyelv szerepét tölti be. Ezt az uniós jogi és adminisztrációs szaknyelvet és terminológiát, amely az EU intézményei által és működtetésére jött létre meg szokás különböztetni egy adott ország nemzeti jogi szaknyelvétől. Az uniós jogi fogalomrendszer és terminológia eltérő jellemzőkkel bír, mert alapvetően nem országspecifikus. Semleges és egységesen értelmezett fogalmakra épül tartalmi és nyelvi homogenitásra törekedve. Az uniós jogi terminus esetében fennáll a fogalmi azonosság és a fogalmi rendszer autonómiája. A terminusok kiválasztásakor azt mindenképpen mérlegelni kell, hogy hogyan viszonyul a kiválasztott fogalom a már meglévő adott országokhoz kötődő terminusokhoz. A terminológia fontos kérdésköre a terminus alkotás, amelynek alapvető követelményei a szabatosság, egyértelműség, alkalmasság, szemléletesség, helyesség és magyarosság, hajlékonyság, egyöntetűség, állandóság, összhang. Legyen tovább képezhető és a különböző nyelvi változatokban használható.

Jogi szakfordításra lehet szükség az alábbi esetekben

  • adásvételi szerződés, üzlet adásvételi szerződés, bérleti szerződés fordítás, megbízási szerződés fordítás, szolgáltatói szerződés fordítás
  • munkaszerződés fordítás, vállalkozói szerződés fordítás, alvállalkozói szerződés fordítás
  • hitelszerződés fordítás,
  • perirat fordítás, bírósági irat fordítás, rendőrségi és bírósági határozat fordítás, bírósági és rendőrségi jegyzőkönyv fordítás
  • nyelvi ellenőrzés, lektorálás: kétnyelvű szerződés lektorálás, többnyelvű szerződés lektorálás

Kinek elengedhetetlen a jogi szakfordítás?

  • Ügyvédeknek, jogászoknak, akik ügyfeleik számára idegen nyelvű szerződéseket, beadványokat készítenek.
  • Ügyvédeknek, jogászoknak, akik külföldi ügyfeleik számára magyar jogszabályokat, vagy magyar ügyfeleik számára külföldi jogszabályokat magyaráznak, értelmeznek, alkalmaznak.
  • Vállalkozásoknak, akik külföldi partnerekkel szerződéseket kötnek.
  • Beszerzési, közbeszerzési eljárásokban, pályázatokban résztvevőknek, a pályázati dokumentáció, részvételi felhívás, ajánlattételi felhívás, ajánlattételi dokumentáció, szerződéstervezet fordítására van szükségük.
  • Magánszemélyeknek, akiknek külföldi jogszabályok pontos fordítására van szükségük.

 

Jogi fordítás, jogi szakfordítás

A jogi szakfordításra az alábbi jogi szakterületeken lehet szükség:

  • adójog
  • büntetőjog
  • családjog
  • eljárásjogok (büntetőeljárási jog, polgári eljárási jog, közigazgatási eljárás)
  • földjog
  • gazdasági jog
  • ingatlanjog
  • kereskedelmi jog
  • közigazgatási jog
  • munkajog
  • öröklési jog
  • pénzügyi jog
  • polgári jog
  • szerzői jog
  • szabadalmi jog
  • szövetkezeti jog
  • vagyonjog

A jogi fordítás során a legfontosabb a szakterület alapos ismerete, a termiológiai pontosság (megfelelő jogi szakkifejezések használata) és a terminológia egységessége jelenti, ezért a jogi szakfordításokat minden esetben jogász végzettségű szakfordítókra bízzuk és semmiképpen sem az a kollega kapja a feladatot, aki éppen ráér.

Jogi szakterületeken jellemzően a következő irattípusok fordítására van leginkább szükség:

  • adásvételi szerződések és okiratok fordítása
  • átvételi elismervények fordítása
  • bejegyzési engedélyek fordítása
  • bírósági iratok, bírósági határozatok, bírósági végzések fordítása
  • cégen belüli szabályzatok fordítása
  • cégiratok fordítása, pl. aláírási címpéldány, társasági szerződés, tagjegyzék, taggyűlési jegyzőkönyv, alapszabály, egyéb céges nyilatkozatok fordítása stb. (akár hitelesítéssel)
  • energetikai tanúsítványok fordítása
  • határozatok fordítása
  • hitelszerződések fordítása
  • jegyzőkönyvek fordítása
  • jogi sajtószövegek fordítása
  • jogszabályok fordítása
  • JÜB nyilatkozatok fordítása
  • közigazgatási és jogi szakszövegek fordítása
  • közjegyzői okiratok fordítása
  • lízingszerződések fordítása
  • nyomozati anyagok fordítása
  • országgyűlési és minisztériumi iratok fordítása
  • szerződéses biztosítékok fordítása
  • törvényhozási iratok fordítása
  • ügyvédi letéti szerződések fordítása
  • vádemelési indítvány fordítása