A nyelvek k\u00f6z\u00f6tti k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek m\u00e9lyen gy\u00f6kerezhetnek a kult\u00far\u00e1ban \u00e9s a t\u00e1rsadalmi \u00e9rt\u00e9krendben. Az amerikaiak, a magyarok, a n\u00e9metek \u00e9s a spanyolok p\u00e9nzkeresettel kapcsolatos kifejez\u00e9sei ezt k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen j\u00f3l mutatj\u00e1k. Amerik\u00e1ban „money is made,” Magyarorsz\u00e1gon „p\u00e9nzt keresnek,” m\u00edg N\u00e9metorsz\u00e1gban a „Geld wird verdient” (sz\u00f3 szerint: a p\u00e9nzt szolg\u00e1lj\u00e1k meg) kifejez\u00e9ssel tal\u00e1lkozhatunk \u00e9s ne feledkezz\u00fcnk meg a spanyol \u201eganar dinero\u201d kifejez\u00e9sr\u0151l sem. Ezek a k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek nem csup\u00e1n nyelvtani elt\u00e9r\u00e9sek, hanem m\u00e9lyebb t\u00e1rsadalmi attit\u0171d\u00f6ket \u00e9s t\u00f6rt\u00e9nelmi folyamatokat is visszat\u00fckr\u00f6znek.<\/p>\n
<\/p>\n
Amerikaiak: P\u00e9nzt csin\u00e1lnak<\/strong><\/p>\n Az amerikaiak a p\u00e9nzt „csin\u00e1lj\u00e1k” (to make money), ami szorosan \u00f6sszef\u00fcgg a kapitalizmus, az amerikai \u00e1lom \u00e9s a v\u00e1llalkoz\u00f3i szellem kult\u00far\u00e1j\u00e1val. Az Egyes\u00fclt \u00c1llamokban a 18. \u00e9s 19. sz\u00e1zadban, az ipari forradalom idej\u00e9n, a gazdas\u00e1gi sikerre, a v\u00e1llalkoz\u00e1sok n\u00f6veked\u00e9s\u00e9re \u00e9s az egy\u00e9ni teljes\u00edtm\u00e9nyre nagy hangs\u00falyt fektettek. Az „amerikai \u00e1lom” fogalma arra utal, hogy b\u00e1rki, aki kem\u00e9nyen dolgozik \u00e9s okosan fektet be, sikeress\u00e9 v\u00e1lhat, s\u0151t, ak\u00e1r jelent\u0151s vagyont is felhalmozhat. Ez a gondolkod\u00e1s az innov\u00e1ci\u00f3ra \u00e9s az \u00f6n\u00e1ll\u00f3s\u00e1gra \u00e9p\u00edt, ahol a p\u00e9nzt \u201emegcsin\u00e1lj\u00e1k\u201d, mintha egy term\u00e9k lenne, amit az egy\u00e9n maga hoz l\u00e9tre.<\/p>\n <\/p>\n Az amerikai kapitalizmus \u00e9s individualizmus m\u00e9lyen be\u00e9p\u00fclt a kult\u00far\u00e1ba, \u00e9s az emberek gyakran a p\u00e9nz\u00fcgyi sikerre t\u00f6rekszenek, mint az \u00f6nmegval\u00f3s\u00edt\u00e1s \u00e9s a f\u00fcggetlens\u00e9g el\u00e9r\u00e9s\u00e9nek eszk\u00f6z\u00e9re. A „to make money”<\/strong> kifejez\u00e9s ez\u00e9rt az akt\u00edv teremt\u00e9sre helyezi a hangs\u00falyt, ami j\u00f3l illeszkedik az amerikai t\u00e1rsadalom versenyszellem\u00e9hez \u00e9s a v\u00e1llalkoz\u00f3i amb\u00edci\u00f3khoz.<\/p>\n <\/p>\n Magyarok: P\u00e9nzt keresnek<\/strong><\/p>\n Magyarorsz\u00e1gon a „p\u00e9nzt keresni” kifejez\u00e9s arra utal, hogy a p\u00e9nz megszerz\u00e9se egyfajta keres\u00e9si, kutat\u00e1si folyamat, amelyhez munka, id\u0151 \u00e9s energia is sz\u00fcks\u00e9ges. Ez \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sbe hozhat\u00f3 a hossz\u00fa \u00e9vtizedeken \u00e1t tart\u00f3 szocializmussal, ahol az egy\u00e9n szerepe a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g szolg\u00e1lat\u00e1ban \u00e1llt, \u00e9s a szem\u00e9lyes siker el\u00e9r\u00e9s\u00e9nek lehet\u0151s\u00e9gei korl\u00e1tozottak voltak. B\u00e1r a kapitalizmus m\u00e1r r\u00e9g\u00f3ta meghonosodott az orsz\u00e1gban, a szocializmus ut\u00f3hat\u00e1sai m\u00e9g mindig \u00e9rezhet\u0151k. A „p\u00e9nzt keresni”<\/strong> kifejez\u00e9s teh\u00e1t t\u00fckr\u00f6zi azt a szeml\u00e9letet, hogy a p\u00e9nz megszerz\u00e9se folyamatos \u00e9s kitart\u00f3 er\u0151fesz\u00edt\u00e9st ig\u00e9nyel, amit nem mindig k\u00f6nny\u0171 el\u00e9rni.<\/p>\n <\/p>\n Ez a felfog\u00e1s tal\u00e1n abb\u00f3l is ered, hogy Magyarorsz\u00e1gon a t\u00f6rt\u00e9nelmi neh\u00e9zs\u00e9gek \u2013 mint p\u00e9ld\u00e1ul a h\u00e1bor\u00fak, a megsz\u00e1ll\u00e1sok \u00e9s a rendszerv\u00e1lt\u00e1s \u2013 egy olyan mentalit\u00e1st alak\u00edtottak ki, hogy a p\u00e9nz nem „adatik meg” k\u00f6nnyen, \u00e9s kem\u00e9nyen meg kell \u00e9rte dolgozni.<\/p>\n <\/p>\n N\u00e9metek: A p\u00e9nzt szolg\u00e1lni kell<\/strong><\/p>\n A n\u00e9met „verdienen” sz\u00f3 jelent\u00e9se szint\u00e9n k\u00fcl\u00f6nleges: „megszolg\u00e1lni”. Ez a kifejez\u00e9s j\u00f3l t\u00fckr\u00f6zi a n\u00e9met precizit\u00e1st \u00e9s munkamor\u00e1lt, hiszen itt a munka nem csup\u00e1n egy p\u00e9nzkereseti eszk\u00f6z, hanem egy olyan tev\u00e9kenys\u00e9g, amelyben \u00e9rdemeket kell szerezni. A n\u00e9met t\u00e1rsadalomban a munka, a fegyelem \u00e9s a megb\u00edzhat\u00f3s\u00e1g alapvet\u0151 \u00e9rt\u00e9kek, amelyek hozz\u00e1j\u00e1rulnak az egy\u00e9n \u00e9s a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g j\u00f3l\u00e9t\u00e9hez. Ez a szeml\u00e9let megjelenik a p\u00e9nzkeres\u00e9sre haszn\u00e1lt sz\u00f3kincsben is: a p\u00e9nz meg\u00e9rdeml\u00e9se olyan, mint egyfajta elismer\u00e9s vagy jutalom, amelyet kem\u00e9ny \u00e9s becs\u00fcletes munk\u00e1val lehet megszolg\u00e1lni.<\/p>\n Ez a gondolkod\u00e1sm\u00f3d j\u00f3l t\u00fckr\u00f6zi a n\u00e9met t\u00e1rsadalmi \u00e9s gazdas\u00e1gi rendszer alapelveit, ahol az egy\u00e9ni felel\u0151ss\u00e9gv\u00e1llal\u00e1s \u00e9s a szorgalom k\u00f6zponti szerepet j\u00e1tszik a t\u00e1rsadalmi el\u0151rejut\u00e1sban. A „verdienen”<\/strong> teh\u00e1t arra utal, hogy a p\u00e9nz \u00e9s a munka szorosan \u00f6sszefon\u00f3dik, az anyagi javak megszerz\u00e9se pedig az er\u00e9nyekkel \u00e9s a felel\u0151ss\u00e9ggel p\u00e1rosul.<\/p>\n Spanyolok: P\u00e9nzt nyernek<\/strong><\/p>\n A spanyol kifejez\u00e9s \u201eganar dinero\u201d (\u201ep\u00e9nzt nyerni\u201d) a kultur\u00e1lis \u00e9s t\u00f6rt\u00e9nelmi hagyom\u00e1nyokban gy\u00f6kerezik. A \u201eganar\u201d sz\u00f3 a g\u00f3t ganan sz\u00f3b\u00f3l ered, amely v\u00e1gyakoz\u00e1st jelent. Az id\u0151k folyam\u00e1n ebb\u0151l alakult ki a modern spanyol \u201eganar\u201d<\/strong> ige, amely azt jelenti, hogy valamit er\u0151fesz\u00edt\u00e9ssel nyer\u00fcnk vagy keres\u00fcnk meg. \u00cdgy a \u201eganar dinero\u201d kifejez\u00e9s nemcsak a p\u00e9nz megszerz\u00e9s\u00e9nek v\u00e1gy\u00e1t, hanem az er\u0151fesz\u00edt\u00e9s r\u00e9v\u00e9n t\u00f6rt\u00e9n\u0151 el\u00e9r\u00e9s\u00e9t is kifejezi.<\/p>\n \u00d6sszegz\u00e9s<\/strong><\/p>\n Az amerikai „p\u00e9nz csin\u00e1l\u00e1sa”, a magyar „p\u00e9nz keres\u00e9se”, a n\u00e9met „p\u00e9nz megszolg\u00e1l\u00e1sa” \u00e9s a spanyol \u201ep\u00e9nz nyer\u00e9se\u201d nem csup\u00e1n nyelvi k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek, hanem az adott t\u00e1rsadalom \u00e9rt\u00e9krendj\u00e9t \u00e9s t\u00f6rt\u00e9nelm\u00e9t is t\u00fckr\u00f6zik. Az amerikaiak v\u00e1llalkoz\u00f3 szellem\u0171ek \u00e9s gyors sikerekre t\u00f6rekednek, m\u00edg a magyarok kitart\u00f3an keresik a lehet\u0151s\u00e9geket. A n\u00e9metek munkamor\u00e1lja a megszolg\u00e1lt \u00e9rdemekre \u00e9p\u00fcl. A spanyolok eset\u00e9ben a p\u00e9nz nyer\u00e9se pedig nemcsak az anyagi gyarapod\u00e1sr\u00f3l sz\u00f3l, hanem a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi \u00e9rt\u00e9kek \u00e9s az egy\u00e9ni \u00e9rdemek elismer\u00e9s\u00e9r\u0151l is, \u00edgy a p\u00e9nzkeres\u00e9s a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9ghez val\u00f3 tartoz\u00e1s \u00e9s a siker \u00e9lm\u00e9ny\u00e9t is mag\u00e1ban foglalja.<\/p>\n <\/p>\n A ford\u00edt\u00e1s sor\u00e1n ez\u00e9rt sz\u00fcks\u00e9ges figyelembe venni a kultur\u00e1lis saj\u00e1toss\u00e1gokat. Egy sz\u00f3 vagy kifejez\u00e9s sz\u00f3 szerinti ford\u00edt\u00e1sa nem mindig adja vissza az eredeti jelent\u00e9st, ha a kult\u00fara \u00e1ltal form\u00e1lt \u00e1rnyalatok elt\u0171nnek.<\/p>\n Az igazi ford\u00edt\u00e1si munka<\/strong> teh\u00e1t nem csup\u00e1n a szavak \u00e1t\u00fcltet\u00e9s\u00e9b\u0151l \u00e1ll, hanem abb\u00f3l is, hogy a sz\u00f6veg a c\u00e9lnyelvi kult\u00far\u00e1ban is meg\u00e1llja a hely\u00e9t, hitelesen \u00e9s \u00e9rthet\u0151en k\u00f6zvet\u00edtve az eredeti \u00fczenetet.<\/p>[\/et_pb_text][\/et_pb_column][\/et_pb_row][\/et_pb_section][et_pb_section fb_built=”1″ fullwidth=”on” _builder_version=”4.21.0″ _module_preset=”default” global_colors_info=”{}” theme_builder_area=”post_content”][\/et_pb_section]","protected":false},"excerpt":{"rendered":" A nyelvek k\u00f6z\u00f6tti k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek m\u00e9lyen gy\u00f6kerezhetnek a kult\u00far\u00e1ban \u00e9s a t\u00e1rsadalmi \u00e9rt\u00e9krendben. Az amerikaiak, a magyarok, a n\u00e9metek \u00e9s a spanyolok p\u00e9nzkeresettel kapcsolatos kifejez\u00e9sei ezt k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen j\u00f3l mutatj\u00e1k. Amerik\u00e1ban „money is made,” Magyarorsz\u00e1gon „p\u00e9nzt keresnek,” m\u00edg N\u00e9metorsz\u00e1gban a „Geld wird verdient” (sz\u00f3 szerint: a p\u00e9nzt szolg\u00e1lj\u00e1k meg) kifejez\u00e9ssel tal\u00e1lkozhatunk \u00e9s ne feledkezz\u00fcnk meg a spanyol \u201eganar dinero\u201d kifejez\u00e9sr\u0151l sem. Ezek a k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek nem csup\u00e1n nyelvtani elt\u00e9r\u00e9sek, hanem m\u00e9lyebb t\u00e1rsadalmi attit\u0171d\u00f6ket \u00e9s t\u00f6rt\u00e9nelmi folyamatokat is visszat\u00fckr\u00f6znek. Amerikaiak: P\u00e9nzt csin\u00e1lnak Az amerikaiak a p\u00e9nzt „csin\u00e1lj\u00e1k” (to make money), ami szorosan \u00f6sszef\u00fcgg a kapitalizmus, az amerikai \u00e1lom \u00e9s a v\u00e1llalkoz\u00f3i szellem kult\u00far\u00e1j\u00e1val. Az Egyes\u00fclt \u00c1llamokban a 18. \u00e9s 19. sz\u00e1zadban, az ipari forradalom idej\u00e9n, a gazdas\u00e1gi sikerre, a v\u00e1llalkoz\u00e1sok n\u00f6veked\u00e9s\u00e9re \u00e9s az egy\u00e9ni teljes\u00edtm\u00e9nyre nagy hangs\u00falyt fektettek. Az „amerikai \u00e1lom” fogalma arra utal, hogy b\u00e1rki, aki kem\u00e9nyen dolgozik \u00e9s okosan fektet be, sikeress\u00e9 v\u00e1lhat, s\u0151t, ak\u00e1r jelent\u0151s vagyont is felhalmozhat. Ez a gondolkod\u00e1s az innov\u00e1ci\u00f3ra \u00e9s az \u00f6n\u00e1ll\u00f3s\u00e1gra \u00e9p\u00edt, ahol a p\u00e9nzt \u201emegcsin\u00e1lj\u00e1k\u201d, mintha egy term\u00e9k lenne, amit az egy\u00e9n maga hoz l\u00e9tre. Az amerikai kapitalizmus \u00e9s individualizmus m\u00e9lyen be\u00e9p\u00fclt a kult\u00far\u00e1ba, \u00e9s az emberek gyakran a p\u00e9nz\u00fcgyi sikerre t\u00f6rekszenek, mint az \u00f6nmegval\u00f3s\u00edt\u00e1s \u00e9s a f\u00fcggetlens\u00e9g el\u00e9r\u00e9s\u00e9nek eszk\u00f6z\u00e9re. A „to make […]<\/p>","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_et_pb_use_builder":"on","_et_pb_old_content":"","_et_gb_content_width":"1080","_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"footnotes":""},"categories":[12],"tags":[],"class_list":["post-230574","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-forditas-tolmacsolas-blog-benedictum"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/benedictum.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/230574","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/benedictum.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/benedictum.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/benedictum.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/benedictum.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=230574"}],"version-history":[{"count":4,"href":"https:\/\/benedictum.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/230574\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":230582,"href":"https:\/\/benedictum.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/230574\/revisions\/230582"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/benedictum.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=230574"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/benedictum.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=230574"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/benedictum.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=230574"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}