36 1/4137-854 budapest@benedictum.hu

Jogi értelemben nem létezik olyan, hogy „hivatalos fordítás” csak a „hiteles fordítás” fogalma létezik. Bizonyos dokumentum típusok esetében nagyon gyakran szükségtelen borsos árú hiteles fordítást benyújtani, mert elfogadják a fordítók által záradékolt ezzel „hivatalossá” vált fordítást is. Tehát valójában a hivatalos fordítás jogi értelemben ugyan nem létezik, de hétköznapi értelemben létező dolog. Amire figyelni kell, hogy ez nem hiteles fordítás, de akkor pontosítsuk mi is az.

Hiteles fordítás

Hiteles fordításról akkor beszélünk, ha a fordítást záradékkal látják el, ami bizonyítva az eredeti szöveggel való tényleges megegyezést. Ez esetben a fordítás jogilag teljesen egyenértékű az eredeti okirattal. Magyarországon többféleképpen születhet hiteles fordítás.

24/1986. (VI. 26.) MT-rendelet kimondja, hogy a cégjegyzékbe bejegyzendő adatok és cégiratok fordítását bármely EU nyelvre tehát magyarra is történő hiteles fordítását a szakfordító vagy szakfordító-lektor képesítéssel rendelkezők is elvégezhetik. Ez hiteles fordításnak számít.

OFFI általi hitelesítés: A 24/1986. (VI. 26.) MT-rendelet értelmében hiteles fordítás elkészítésére csak az –állami kézben lévő Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda (OFFI) jogosult attól függetlenül, hogy a fordítás magyarról idegen nyelvre vagy idegen nyelvről magyarra készül. Ide tartoznak az államigazgatási eljárások (bevándorlás, diplomahonosítás, családegyesítés, házasságkötés külföldi állampolgárral, örökbefogadás, hagyatéki eljárás, névváltoztatás, külföldről behozott gépjármű forgalomba helyezése stb.) során keletkezett okiratok.

Az OFFI nem csupán a saját szakfordítói által készített fordításokat hitelesíti, hanem más szakfordító vagy fordítóiroda fordításának hitelesítésére is jogosult. Ez egy gyorsabb és gazdaságosabb megoldás.

Közjegyzői hiteles fordítás

Közjegyzői hiteles fordítás: A közjegyzői okiratokról az arra feljogosított (azaz nyelvi jogosítvánnyal rendelkező) közjegyzők is készíthetnek hiteles fordítást. Ezekben az esetekben a fordításnak az eredetivel való megegyezését záradék tanúsítja. Lehetőség még, hogy a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) hitelesítse, illetve szükség esetén Apostille-tanúsítvánnyal lássa el a szakfordítók által is hitelesíthető esetekben a szóban forgó okmányt.

Konzuli hiteles fordítás: A közjegyzői feladatok végzésére felhatalmazott konzuli tisztviselő a magyar állampolgárok érdekeihez közvetlenül kapcsolódó jognyilatkozatokról vagy jogügyletekről – a végintézkedést is beleértve – konzuli okiratot állíthat ki, amelyről hiteles fordítást készíthet vagy tanúsíthatja a más fordítók, vagy fordítóirodák által készített fordítások helyességét. A konzul által hitelesítési záradékkal ellátott okiratok felhasználhatók bármely magyar hatóság előtti eljárásban. A magyar okiratok külföldi felhasználása előtt érdemes tájékozódni a helyi szabályozásról, arról, hogy az illetékes hatóság milyen fordítást fogad el hivatalos eljárásban.

Hivatalos fordítás (záradékolt fordítás)

Az előbbi esetektől külön kell választani a záradékolt, cégbélyegzővel ellátott fordítást, amelyet a köznyelv többnyire „hivatalos fordításnak” nevez azonban – a cégjegyzékbe bejegyzendő adatok és cégiratok fordításától eltekintve – ezek a fordítások nem számítanak hitelesnek. A „hivatalos fordítás” Magyarországon tulajdonképpen jogilag nem létező kategória, de sok esetben mégis elfogadásra kerül. Külföldi munkavállaláshoz, tanuláshoz sokszor elegendő a hivatalos fordítás. Németországban vagy Ausztriában csak aza adott országban feleseketett fordító készíthet, tehát elméletileg ezekben az országokban a külföldi fordító által készített fordításokat nem fogadják el, még az OFFI által készítettet sem. Ez a gyakorlatban nincs mindig így. Ha nem akarunk csalódni minden esetben érdeklődjünk a befogadó hatóságnál a helyi

Felülhitelesítés vagy Apostille

Konkrétan nem képezi a fordítási folyamat részét, jó tudni, hogy vannak esetek amikor szükség lehete a külföldre szánt iratok felülhitelesítésére, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy tanúsítják a felülhitelesítendő szerv aláírásának és bélyegzőjének valódiságát. Az okirat tartalmát ezzel szemben nem vizsgálják. A felülhitelesítési eljárás menete attól függ melyik országban fogják felhasználni a szóban forgó okiratot.

Ha az okiratot olyan országban fogják felhasználni, amely aláírta az Apostille intézményét bevezető 1961-es Hágai egyezményt, akkor az okirat apostille tanúsítványt kap. Az Apostille hitelesítést záradék formájában állítják ki amely lehet az okiraton elhelyezve vagy hozzáfűzve.

Ha az okiratot az Apostille egyezményen kívüli országban használják fel, akkor miniszteri felülhitelesítésre kerül sor. Ez esetben viszont az okiratokat a felhasználás szerinti ország Magyarországon akkreditált külképviseletének diplomáciai felülhitelesítésével is el kell látni. A felülhitelesítést a konzul az okiraton elhelyezett vagy az ahhoz fűzött záradék formájában állítja ki. Ez a záradék hivatott tanúsítani, hogy az okiraton szereplő bélyegző és aláírás valódi. ezen felül egyes esetekben közbenső felülhitelesítésre is szükség lehet. Anyakönyvi kivonat esetében Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közbenső felülhitelesítését, az iskolai bizonyítványok és felsőoktatási intézmények által kiállított diplomák esetében az Emberi Erőforrások Minisztériuma közbenső felülhitelesítését kell kérni.